Title

Ugy latszik barmennyire szeretnek, nem tudok minden nap irni. A hetvegere nem volt internetunk, mert a szombati vihar utan adodtak problemak. Mire lett megint, addigra dolgoznom kellett.

Pedig sok mindenrol szeretnek irni, peldaul a pentek esti Campfire-rol, ami nem egy egyszeru tabortuz, hanem minden fiu itt kapja meg az Old Man of the Mountain rangjat. 10 lepes van, az elso, hogy apro taborozokent megkapod a lapatot, majd 9, a lapatra egetett billog. mind a 10 lepest nagyon sok ido es mjnka osszeszedni, de van akinek sikerult :) Sokan vartak, hogy kapjanak, es volt egy fiu, aki a 7. lepeset kapta meg, nagyon boldog volt.

Szombaton egesz nap a gyerekekkel jatszottam, megtanitottak golfozni, kosarlabdaztam veluk, arcot festettem, rengeteg cukorkat ettem, szoval igen mokas volt. Este szabad estem volt, ugyhogy bementunk a magyarokkal Brevardba, es sikerult pont arra a helyre, ahol a taborbol sokan voltak meg, ugyhogy nem a magyarokkal hanem a kulfoldsi munkatarsaimmal sokat beszelgetem, megittam 2 korso mexikoi sort, aztan szepen hazajottem alukalni, 11kor mar agyban is voltam :)

Vasarnap egesz nap vartunk az internetre, filmet neztunk, mert van egy Councelor's Lounge nevu epuletunk, ahol a foldszinten vannak szamitogepek , illetve 4 nagy kanape es tv meg dvd meg video meg dvd-k meg videok :) Ugyhogy filmet neztunk. A fiuk elmentek a Hooters-be kajalni, ahol nagy ciciju lanyok viszik ki a kajat :) Tegnap, hetfon egyedul voltam a lovakkal, ugyhogy csak 2x megetettem oket, es ennyi. Segitettem egy csomo dologban, de azt most nincs idom sajnos leirni mert mennem kell reggelizni!

Legkozelebbi viszont latasra!

Csutortok

Szerda kimarad, mert nem volt idom. Mosogepet szereltem hogy tudjak mosni mivel nem volt tiszta zoknim. Ez van.

Ma reggel ismet loetetes volt hajnali kodben. Sajnos Amyvel, kedves vezetonkkel kezd az a bizonyos pohar nalam tele lenni. Barmennyire probalkozom, nem tudom meggyozni rola hogy lehet en is ertek par dologhoz, pedig nemegyszer en magyaraztam el neki logikai dolgokat, hogy megis mit miert mikor milyen sorrendben erdemes, ennek ellenere meg minidg hulyenek nez es elmagyaraz olyan evidenciakat amit egy ovodas is megcsinal magatol. Peldaul ma reggel elmagyarazta, hogyha megtoltottem a vizes vodroket, utana azt fel kell akasztani a boxokban a lovaknak. Neztem ra nagy kerek szemekkel, bar nem azert mert nem ertettem, hanem mert nem hittem a fulemnek. Ezek utan elobb akarta a kajas vodrokbe kiosztani a kajat es utana kimosni oket. Amig eszik a lo. Nem szeretem a buta embereket. Foleg ha mindemelle okosnak hiszik magukat. :)

Tegnap delelott a szervezetlenseg magas fokat sikerult az orakon bemutatnunk, minekutan a gyerekek megerkeztek boven idoben, sikerult 30 perc kesessel neki indulni a kis turanknak. Delutan elmentek Cabin Day-re, ami ugy nez ki, hogy mind a 4 csapat elmegy vhova kempingezni, tehat a tabor ures marad, tehat nincs konyha, csak a NCS (non cabin staff, azaz lanyok plusz par fiu). Ugyhogy beszabadultunk a nagy hutohazba, ami kiderult h 2 hetre visszamenoleg tele van maradek kajakkal, es ha nem faljuk fel kidobjak. Ugyhogy neki allt mindenki enni, en csak egy kis lasagnet ettem, finom volt. A magyar konyhas sracok pedig paprikas porkoltet foztek csipos pirosarannyal :) Ezek utan szereltem mosogepet.

Ma ismet turara mennek a tobbiek (8 lo), ugyhogy en maradok orat tartani, azt hiszem megint kimegyunk az erdobe kicsit lovagolni. Izgi lesz. Egy fiut, Madison a neve, kb 13 eves, tegnap elott en tanitottam meg csomo mindenre, eloszor ult lovon es nagyon ugyes volt. Jon ma is, remelem ki tudom vinni kicsit az osvenyre.

Hirtelen ennyit tudok irni, ezen a hetvegen szombat este - vasarnap lesz szabadnapom, mar varom, lehet bemegyunk Brevardba, van ott egy jo ir kocsma ugy hallottuk :)

Kedd reggel

Minden feher kod, durvan jol nez ki, foleg ahogy atsut rajta a nap. Persze a lovakat nem talaltuk a kodben a karamban, maguktol meg nana hogy nem jottek fel, de azert meg lett mind. Tegnap este mikor kiengedtuk oket vacsi utan, teljesen megkergultek, mint a kergebirkak rohangaltak a hatalmas karamjukban saroktol sarokig, olyan kanyarokkal, attol feltunk, kitorik a nyakuk. Nagyon szepek voltak :)

Megyek is reggelizni, remelem megint szallonna lesz tojassal, mert meg nem unom annyira. Bar lehet a palacsintat juharsziruppal jobban. Na de mindegy, mert ehes vagyok :) Meg ossze kell rakni a turara a tobbiek ebedjet is.

Tegnap elmentem Ashvillebe egy bevasarlo kozpontba, soksok uzlet volt, olcsoak, de ugyanolyan gagyik mint otthon. Egyedul a cipo uzlet volt ertekelheto, talatam egy csodas balettcipo orru magassarkut, aminek a teteje szurke es feher kis masnival, a sarka meg fekete feher kockas, mindezt 15 dolcsiert. Szupi kis cipo DE nem veszek semmit :D

Szep napot mindenkinek!

Hetfo

Mivel nincs idom egy rendes, hosszu, egybefuggo postot irni, ezert minden nap le fogom irni mi tortenik par mondatban, csak amennyire idom van. Persze ekezet nelkul es lehet csak par sort, ha annyira lesz idom, de legalabb valamit irok :)

Szoval ma hetfo van, ma kezdodott a 4. hetem itt, 3 hete vagyok itt es meg 9 van hatra, tehat az ido 1/4-en vagyok tul. Ezalatt siekrult elernem hogy a folyamatos dombra fol - dombrol le menetekben visszanyertem az allokepessegem egy reszet, mar talan nem annyira hullakent esek az agyba, de azart a penteki szabad estemen mar 8-kor aludtam mint a kisangyal! Megismertem a lovakat nagyjabol, a gyerkocok egy reszet, illetve a tabort es a korulotte levo erdot. Na es nem mellekesen jelentos izomzat javulast eszlelek magamon juheeej !!

Ma reggel f8-kor keltem, lementem 8-ra reggelizni, ami minidg aldassal kezdodik miutan az ehes pottomok beszabadultak az ebedlobe es elfoglaltak a helyuket. Aldas utan lehet menni kajaert, hat eleg lehetetlen etelek vanna, annak ellenere h a konyhai szemelyzet nagy resze magyar illetve cseh. Reggeli utan 10.20-ig volt idonk lepucolni a lovakat, rendet rakni az istalloban. \

A taborban 4 csapat van ( Newts, WaterDogs, SalaManders, MollyHuggers) amibe kor alapjan sorolodnak be. delelott jonnek a Newts-ok es a Dog-ok, delutan a Manders-ek es a Huggers-ek.

Mivel hetfo van, elso ora, ezert a loapolas es az istalloi elet alapjait vesszuk at, illetve megtanulunk lovat pucolni.
A reggeli 2 orat Nathan es Antoinette tartotta, Simone az istalloban csinalt minden fele szoszmot munkat, en pedig a holnapi egesz napos turara pakoltam be a halos nyeregzsakokba a nyergeket, leellenoriztem es rendbe raktam a felszereleseket.

Most ebed utan vagyok, a delutani 2 orat en fogom tartani, illetve holnap az osszeset Nathannel, mivel a tobbiek a DuPont erdoben lesznek egesz napos turan. Nathan egy ausztral srac, es mivel cabin councelor is (egy kabinban lakik a fiukkal) ezert nagyon keves ideje van az istalloban lenni. Ez nem annyira szerencses, foleg mivel o az egyetlen fiu es csomo dolgot o tudna megcsinalni, Amy probal is vmit intezni, hogy tobb lehetosege legyen nekunk segiteni.

A ma estem szabad, ejfelre kell visszernem, ugyhogy par magyarral bemegyunk a varosba korbe nezni. Holnap reggel Amy-vel en etetem meg a lovakat, ugyhogy 6.30-kor kelek, utana pedig pakolunk a turara. Borzasztoan meleg van pedig meg csak junius kozepe van, foleg mivel egesz nap hosszu nadragban, ujjas poloban es baseball sapkaban vagyok, hat nem fazom az biztos :) Aztan neha jon egy vihar 2 perc alatt, legutobb a hatunk mogott csapott a faba a villam, statisztika szerint NC-ban a leggyakoribb a villamcsapas.

Na most mennem kell, lassan kezdodnek a delutani orak, holnap ujra irok mi tortent.
Koszonom a szep kepeslapot Edesanyamnak es Apukamnak :)

Orientációs hét - péntek, szombat

Péntek este 6-kor megkezdődött az orientációs hét, aminek a lényege az, hogy mivel a gyerekfelügyelők többsége már megérkezett, megismerjük egymást, és megtanuljunk a gyerekekkel bánni vagy fejlesszük ezt a képességünket.

Első este egymás megismerése volt a cél. Mindenki bemutatkozott, ami több mint 90 embert jelentett, őgyhogy az utána készített kis fa névtábláink nagyon hasznosak lesznek azt hiszem, nem sok név maradt meg bennem elsőre :)

Ezután különböző csapatépítő játétkokat játszottunk, amiből nem tudom honnan szednek ennyi félét, de szerintem egy hétre való tárházuk van. Megnéztük a tábori videót, amit remélm sikerül beillesztenem, ha nem akkor is kerítek linket hozzá, csak hogy fájdítsam a szíveteket (ez Viktornak megy :)) Ezután nem sok történt, mindenkiről készítettek egy fotót, ami valószínűleg csodálatos lett, elkészítettük a névtáblánkat, amire ráírtam a másik oldalára, hogy Juca, de a 3. embernél feladtam a "c" hang kiejtését. Ezután végre elérkezett a jól megérdemelt pihenés ideje!

Szombat reggel nem sikerült felkelnem a fél 7-es jógára, de holnap reggel mindent megteszek az ügy érdekében, egy kis nyújtás nem ártana, Mary Rosser izzasztó jógát ígért :) (ezt szombat este írom)

Reggeli után eljött a fejtágítás ideje, ahol rengeteg jó dolgot hallottam, ezekből párat le fogok írni, már csak azért is, hogy ismételjem, hátha hamarabb megtanulom, de bárkinek hasznos lehet.

Az előadónk Bob Ditter volt - www.bobditter.com - egy idősebb, tapasztalt gyermek pszichológus, ha jól tudom. Rengeteg dologról beszélt, de én csak pár dolgot írok le, ami bármilyen gyermekek közelében lévő ember számára hasznos.

Tehát a gyermekek. Tudni kell, hogy én magam voltam táborban, de annak semmi köze nem volt ezekhez a táborokhoz. Most, hogy betekintést nyertem pár dologba, még csak elképzelésem van arról, mennyire fantasztikus nyaram lesz! A lényeg, hogy képzett és szigorú szabályokat követő fiatalok dolgozzanak a gyerekekkel, akikre felnézhetnek, és akik megfelelőmódon tudják őket kezelni. A csapat egy része már tapasztalt, de egy része, mint például én, újonc és zöldfülű, és bizony sokat kell tanulnom még a gyerekekről, de inkább a gyerekektől. Szóval a tábor egy élmény számukra, és pihenés a szülőknek. 3 vagy 4 hét ennél a tábornál. jöhetnek még 7 és 10 hetes periódusra is, nem tudom, erre lesz e példa. Vannak visszatérők, vannak újak, csak úgy, mint a személyzetben. Nagyon fontos a rengetek foglalkozás, amiből választhatnak, és amit remélem a videón láttatok. Ezek a lehetőseégek arra adnak alkalmat, hogy a gyermekek személyisége fejlődjön, megismerjük őket, a hiábíikat, a viselkedésüket, és felszabadult, boldog gyermekekké formáljuk őket. Tehát nem a sziklamászás, lovaglás, raftingolás, szörfözés a lényeg, hanem hogy mindezt együtt csinálják, barátokat szerezzenek, megtanuljanak önzetlenek lenni egy közösségben, és ehhez megkapják a megfelelő segítséget.

Fontos a generációk kapcsolata, mivel itt nem 30-40 évvel idősebb embereket látnak példaképül, hanem 5-10 évvel idősebb fiúkat, akik a példaképük lesznek, akiknek meg akarnak felelni. Az 5-6 évesek inkább kimaradnak a bajból, a 7-8 évesek a "mit kapok cserébe" elvvel működnek, a 9-10 évesek szerint semmi sem fair, ez a kor felett pedig ha elég menő és vagány vagy, tisztelnek, különben nem hallgatnak rád. Sokszor egy idősebb, 13-14 éves fiú jobban tud kapcsolatot teremteni egy kisfiúval, mint egy felnőtt. Nem ugyanaz egy felnőttől, ismerőstől figyelmet kapni és egy tartalmas, egyszerű kapcsolatot építeni. A második sokkal többet ér! Lehetőséget kell adni a gyermekeknek, hogy megköszönjék a társaikank és a nevelőiknek, amit úgy éreznek, kaptak tőle, ez pozitív érzésekkel tölti el a gyermeket és a nevelőjét is.

Pár nevelési tanácsot kaptunk DItter úrtól még.

1. Nem szabad túl érzelmesnek lenni, mert nem fogják megérteni az üzenetet, csak az érzelmet, és a kettő nem ugyanaz.

2. Nem szabad sokat beszélni, a lényeget kell tömören mondani, majd hagyni, hogy reagáljanak, nem sürgetni. A sok beszéddel lehetőséget adunk, hogy esetlegkonfliktus, illyetve éltalunk kezelhetetlen helyzetbe húzzanak bele.

3. Provokáció esetén fontos a nyugalom megtartása, mivel a céljuk, hogy elveszítsd a türelmed. Ha például azt mondja h ma nem akar lovagolni, mert meleg van, akkor a megfelelő válasz, hogy igen, meleg van. Ma lovagolni fogunk. Ha igaza van, tessék igazat adni neki!

4. Fontos, hogy MINDIG azt mond, amit szeretnél, hogy csináljon, ne azt, amit nem! Például ahelyett, hogy ne fuss gyorsan, mond azt, menj lassabban! Milyen igaz :)

Ilyen és más egyéb hasznos dolgot tanultam, de nem akarlak vele untatni titeket, ez a lényeg volt.

Ezután megnéztünk a Childre see - Children Do (amit lát, azt cisnálja a gyerekt) videót, majd további fantasztikus csapatépítő játékokat játszottunk, ami tényleg jó volt. a kedvencem az volt, amikor két sorban álltunk egymással szemben, mindenki kinyujtotta a kezét maga elé, úgy, hogy összeérjen a ujjunk a velünk szemben állóéval. majd egy ember elkezdett futni, és mikor odaért, gyorsan leengedted a kezed. Ultra jó élmény így végig futni, azt hiszed tuti fent akadsz vkiben, de nem! Nagyon jó :)

Majd jött a vacsora, végül sikerült aláírnom a szerződésem, mosogattam egy jót a konyhában, és a nap befejezéseként minden lány végre átköltözött a Lodge Cabinba, ami egy tündéri faház az erdőben a tábor tetjén! Ilyen faházról álmodtam mindig is :)

Már nagyon késő van, és holnap reggel szeretnék jógázni, úgyhogy a többit legközelebb! Jövő hét szombaton lesz egy szabadnapom, ígérem akkor csinálom rengeteg képet és feltöltöm mindet :) Jóéjt!

Shalom, Shalome!

A felkészülés forgatagában sajnos nagyon kevés időm volt, nemhogy írni, levegőt venni. Ezért most két postban megpróbálom összefoglalni azt a rengeteg élményt, ami ért.

Lássuk az elsőt, a lovas túrát.

Szerdán befejeztem a life guard tanfolyamot, és bevallom őszintén, hogy hiányzik a vízben lubickolás, de semmi gond, mert van egy szép tó, ahol bármikor úszhatok. Na jó, nem bármikor, napkeltétől reggel fél 8-ig :) Tudtam már hogy kempingezős lovastúrára megyünk csütörtökön és pénteken, de szerdán azzal sokkoltak a lovas társak, hogy már aznap délután elindultak a többiek, és mi rögtön ahogy vissza értünk a táborba, utánuk megyünk. Ez azt jelentette volna, hogy 5-kor ha végzünk a tanfolyamon, amiből természetesen fél 6 lett, akkor jó esetben 7-kor el tudunk indulni, 8-ra odaérünk, lovakat meg magunkat lepakoljuk, vacsora a többiekkel, másnap 10 órás lovas túra, pénteken egy másik helyen lovas túra, majd haza, és amint haza értünk, etse 6-kor kezdődjék az orientációs hét. Ez egy kicsit kemény terv volt, és várakozásunknak megfelelően nem sok valósult meg belőle. Driaan, aki az egész túrát vezette, nem tudott az összeszedettség mintaképe lenni, de majd legközelebb.

Szóval hazafele jövet, természetesen rohanva és mindenkit sürgetve, realizáltuk, hogy a nagy lószállító, amibe 6-7 ló fér, a helyén áll, szóval a többiek sem mentek sehova. Sürűn bocsánatokat kértünk a töbiektől, akiket rohamtempóban haza rángattunk a szaunából és forró fürdőből.

Vacsoránál feltűnt Driaan, és elhívott, majd mondta, hogy mennek sushit enni, tartsak vele. Mivel minden lovas ment, így nem lehetett ellent mondani. Akkor most következzen egy pár szó néhány emberről. Ott voltak velünk: Stace, aki angol, 3. éve van itt, az irodában dolgozik, ő mindenkinek a mamája; Christie, talán róla már meséltem, nagyon kedve ausztrál de kanadai kis hegyi faluban élő lány, neki van a legszebb akcentusa a táborban; Mary Rosser, egy tündéri helyi lány, hiperaktiv, hiperhangos, de nagyon jólelkü és kedves; Joliee, egy dél afrikai lány, róla nem sokat tudok egyelőre. illetve a lovas csapat, Antoinette, egy csöndes dél afrikai lány, Nathan, egy ausztrál lovas srác, Simone, Amy, Driaan és én. Elmentünk, ettünk finom sushit, majd a csapat egy jorésze elment a helyi kocsmába, ahol találtunk pár fiút a táborból, meghívtak minket egy-egy italra, beszélgettünk egy jót, majd haza mentünk.

Csütörtök reggel a beharangozott 6 órás indulásból lett egy fél 8-as reggeli. 8-tól tartottunk egy megbeszélést az ebédlőben, majd 9 körül lementünk lovakhoz pakolni. Na ez nem ment egyszerűen. 11.45-kor sikerült elindulnunk. Mind a 8 ló a traileren, minden cucc a hatalmas Phan Hawg-ban (ez egy 3500ccm-es Ford dög, ami elhúzott 6 lovat) és egy kisbuszban, ami még 2 lovat húzott. Mentünk mentünk, amjd megérkeztünk a Yellow Gap nevű erdőbe. Lapkoltuk a lovakat, etettünk, itattunk, szánahálókat raktunk fel, mi is ettünk egy keveset, felnyergeltünk, és délután 4-kor el is indultunk. Shalomen lovagoltam, egy csodálatos arab lovon, nagyon jó volt, képzett, fantasztikus paripa :) Hát a 10 órás lovastúrának lőttek. Visszaértünk, etettünk, itattunk, tüzet raktunk, ettünk, ittunk, majd jól megfagytunk éjszaka. Másnap reggel kicsi kis kockává fagyva felkeltünk, felpakoltunk mindent a trailerre meg a Phan Hawg-ra, mivel másik 2 lóval már 2-en előző este visszamentek, és elindultunk egy DuPont nevű erdőbe. Itt van út lovaknak, remek moutnainbike-os utak vannak, amiről persze T. Péter jutott eszembe, illetve valószínűleg Laci és Karesz is élvezné! Ez sokkal szebb és élvezetesebb volt, folyók és vízesések voltak mindenhol, minden ösvény neve ki volt írva a kereszteződésekben, úgyhogy egy nagyon élvezetes 3 órás túrát tettünk. Visszaértünk a kocsihoz, felpakoltuk magunkat és a lovakat, és éhezve megékreztünk a táborba 4 óra körül. Lepakoltunk, elpakoltunk, és rájöttem hogy az elmúlt másfél napban csak le-, fel-, el- és elő-pakoltunk. Végül este 6-kor összegyűlt mindenki, és megkezdődött az orientációs hét, de ez legyen már egy új fejezet.

Képek a lovakról hamarosan, amint lesz időm flickr accountot csinálni, ne aggódj édesanya, majd megmutatom azt is! :)

Első

Ez életem első blogja, ezzel az első hosszabb egybefüggő szövege is, amit nyilvánosan közzé teszek. Nincs gyakorlatom az írásban, de mivel 2009 nyarát egy amerikai táborban töltöm, ezért úgy gondoltam, ez a legegszerűbb mód, hogy mindenkivel megosszam az itt történő eseményeket, úgyhogy az amatőr megoldásokat egyelőre nézzétek el nekem, igyekszem majd fejlődni. :)

Tehát az USA-ban vagyok, Észak Carolinában, Brevardban. A tábor neve Camp Carolina, típusát tekintve privát fiútábor, hivatalos információkat itt találtok: http://campcarolina.com . Észak Carolina (a jövőben NC) a keleti parton van, Virginia és Dél Karolina között. Brevard az állam nyugati felén található, közel az államhatárhoz. Ez a környék egy számomra különleges és gyönyörű hely. Azt hittem sokáig az amerikaiakról, hogy nem becsülik a természetet, de itt szinte teljesen érintetlen, tényleg minimális az emberek hatása. A tábor maga a Pisgah Forest nemzeti park szélén van, a várostól csak pár kilométerre. Mindenütt erdő veszi körül, falevelekkel borított ösvények, patakok, mezők vannak mindenfele. Rengeteg az állat, rendszeres az ablakon bekukucskáló őz, az út közepén bambuló nyuszi, a hatalmas, színpompás pillangó. Tényleg csodálatos, pontosan az, amire vágytam.

Maga a tábor hatalmas, van egy tavunk, ahol lehet úszni, vizilabdázni, illetve van egy hatalmas felfujható valami, ami olyan mint egy úszógumi, csak százszor nagyobb, egy gumi van a közepén, amire ráállva az a két ember feladata, hogy belökjék a másikat a vízbe. That's fun :) Illetve van egy másik tó, ahol lehet horgászni (az előzőben nincsenek halak, mert olyan vízbe nem mennek bele). Van még itt mászófal, gördeszka pálya, focipálya, lovarda hatalmas karámmal és díjugrató pályával és persze az erdö és a nemzeti park adta lehetőségekkel (én itt leszek egész nyáron). Van még egy csomó minden, de sajnos még nem sikerült mindent felfedeznem. Az ebédlő egy domboldalban van, szóval mire felérünk jól megéhezünk. A tábor körül magánházak vannak, fantasztikus modon minden rombolás nélkül képesek építkezni (mi erre miért nem vagyunk képesek...), a házak általában félig már az erdőben vannak, szóval reggel lehet a mókusok ugrálására kelni. A város jelképe épp a fehér mókus, rmeélem látok majd legalább egyet!

Szóval elindultam az én kis kalandomra szombaton hajnalban, sok-sok böröndnyitogatás, pakolás, veszekedés és összebújás után, el kellett búcsúznom sok embertől, bár mivel 3 nappal korábbra számítottam indulási időpontnak, ezért azt hiszem nagyjából mindenkivel sikerült találkoznom. De nyugi, visszamegyek :) Szóval reggel 4 előtt elindultam édesanyámmal és édesapámmal a repülőtérre. Ott egy gyors becsekkolás, bőröndfoliázás (köszi Anyu! ), és már mehettem is be a géphez. Volt mág pár órám, addig lógtam a neten és a hajnali baglyokkal beszélgettem. Elrepültem végül Frnakfurtba, ahol pont annyi időm volt, hogy átérjek a new york-i géphez. Itt az útlevél ellenőrzést koordináló úr, amikor megnézte az útlevelem, csunyán nézv közölte, hogy nem vagyok EU állampolgár, és fáradjak át a másik sorba, mire szépen mosolyogva mondtam neki, hogy Mo már igenis EU tag, ezután sürü bocsánatkérések közepette azzal mentegetőzött, hogy nem érti ami az útlevelemre van írva. Azért azt illene érteni hogy Európai, főleg latin betűkkel írva :) Szerencsére még Pesten becsekkolásnál sikerült egy jó kis helyet választanom a hosszú útra, de a 8 óra így is sok volt... Az ablak mellett ültem, az első sorban, a válasz fel mögött. Mellettem egy indiai lány ült, aki mindenre úgy nézett mint a véres marhahúsra, amit elé raktak. Mellette ült a mamája, aki aktívan itta a vörösborokat, biztosan nem tudta h 10.000 méter magasan hamarabb megárt az alkohol. Szóval csacsogtak (számomra felfedezhetetlen nyelven) és vihogtak az iPodjukat nyomogatva egész úton, de nem volt vészes. Az úton végre megnéztem a Csokoládé című filmet, ami már 1 hónapja megvan, de még nem volt rá időm sajnos. Megérkeztem a JFK-re, átrobogtam 4 terminállal odébbra miután hosszas várakozás és egy kellemes 10 perces beszélgetés után az officer úrral a bőröndöm is meglett. Az 5-ös terminálon gyorsan ettem egy kis hideg zöldséges tésztasalátát, vetteme gy átalakítót a konnektorokhoz, és igyekeztem még pár emberrel kommunikálni, amigy biztosan van világháló, és időm rá. Eljött a beszállás ideje, de a gépem sehol nem volt. 45 perc késéssel beállt a kapuhoz, leszálltak az utasok, gyorsan kitakaritották, majd felszálltunk, és még egy órát álltunk a kifutó előtt. Ez már belföldi járat volt, Charlotteba ment. Csupa amerikai ember, a legkülönfélébbek, de mindenféleképpen érdekesek!

Végül megérkeztem, a reptéren Driaan várt a táborból, illetve Emma, aki előttem érkezett Dél Afrikából. 18 éves, balett táncos, és jógát fog oktatni. Már a reptéren nem érezte jól magát, azóta belázasodott, de ma este már jobban volt, egyelőre ő a szobatársam, nagyon kedves. Megérkezett még két fiú Ausztráliából, vagy ahogy ők mondják Aussie-ból (most mar biztos vagyok benne h igy irjak!), és Driaan mindenáron Subway Sendwich vacsorát akart nekünk, és ő bittos volt benne, hogy azok sokáig nyitva vannak, hát f10kor már mind a 3 zárva volt, Ezt persze egy 2 órás autóút előtt keresgélte. Végül Wendy's-ben ettünk, ami nagyjából ugyanolyan int az összes többi gyorsétterem, annak ellenére, hogy minndannyian mondtuk, hogy nem vagyunk éhesek. Végül, éjjel 1kor megérkeztünk a táborba, f2kor már ágyban is voltunk. Na de jött a reggel f8, lehetett felkelni, fürdeni, 8-ra reggelizni menni, onnan egyenesen life guard tréningre, amiről fogalmam sincs, hogy miért is kell elvégeznem. Délelőtt oktatás, délután úszás meg vízi életmentés. A délelőtt dögunalom, a délután viszont jó, rég úsztam ennyit. Szerdára le kell tudnom úszni 12 hosszt mellúszásban és 12 hosszt gyorsúszásban, ami kb 10 év nem-úszás után érdekes feladat, de már ma eljutottam 12 mellig és 8 gyorsig. Tegnap vacsira hot dog volt, ma hamburger, de azt mondják majd lesz normális kaja is Van mindig vega menü, ma nagyon finom kuszkusz volt grillzöldségekkel, és tojás pite, az is tele zöldségekkel. Erre megettem még egy nagy tál friss zöldséget és egy zöldalmát, igyekszem minél kevesebb "amcsi" kaját enni. Remélem sikerül a sok gyaloglástól és lovaglástol leadni pár kilót és feszesíteni a hátsómon :) Az időjárás bolondabb mint nálunk áprilisban. Itt esőerdőnek hívják az erdőket, mivel 10 percig esik, majd fél óráig nem, vagy nem esik egész nap, aztán éjjel meg hatalmas vihar van. Tegnap egész délután hol esett hol nem teljesen kiszámíthatatlan rendszerben, ma szép idő volt, most kezdett el éppen esni. De állandóan meleg van, még éjjel is lehet egy pólóban rohangálni. Hálózsákban alszom, és bőven elég.

A következő két napban, kedden és szerdán még life guard oktatáson leszek, ahol 3 képesítést is kapok, lesz egy CPR, ami náluk az ujraélesztést jelenti (szívmasszázs, defibrillátorral valo sokkolás és lélegeztetés), lesz egy első segély és egy vízimentő. Az a legjobb, ősszel megyek baywatchba szerepelni :) Végül végre valahára csütörtökön lóra ülünk, és elmegyünk egy éjszakára kempingezni a parkba, már teljesen be vahyok sózva. Csak azért tellik az idő, mert várom a csütörtök reggelt!! Ma végre vacsora után sikerült végre eljutnom, hogy megnézhessem a lovakat, Nagyon szépek és kedvesek, nyugodtak, hagyták magukat simogatni és nyomkodni :) Az istállóban minden egyes állásra ki van téve egy papír, amin van egy fénykép a lóról, illetve olyan infók, mint név, fajta, születési év, természet, barát a karámban, magasság, suly, kik lovagolhatják (kezdő-középhaladó-haladó-személyzet) illetve a hibáik. Nagyon hasznos, ilyet még sehol nem láttam! Már alig várom, hogy dolgozhassak velük, megismerjem mindegyiket. 5-en vagyunk lovászok, Amy, Simone, Antoinett és Nathan még rajtam kívül. Mind nagyon aranyosak, Amyvel és Simone-nal együtt vagyunk most tréningen, ők is inkább lovagolnának. Ők itt voltak már tavaly is, és mondták, hogy ne aggodjak, 3 hónapig le se fogok szállni a lóról. Hát úgy legyen!

Azt hiszem első nekifutásra ennyit tudok leírni, várom a megjegyzéseket blogger barátaimtól és persze másoktól is.